Hogyan befolyásolja a nyitott terület a légáramlást és a hőátadást a méhsejt szalagokban?

A legfontosabb mérőszám a nyitott terület – az övfelület tényleges lyukak százalékos aránya. Egy tipikus drótszállító heveder vagy huzalszíj 60-85%-ban nyitott területet kínál, ami kiválóan alkalmas elvezetésre és légáramlásra. De a nyílt terület önmagában nem árulja el a teljes történetet. Az számít, hogy a levegő hogyan áramlik át a nyíláson. A szövött drótszíjban az egymásba illeszkedő kötések turbulenciát és holt zónákat hoznak létre. A levegő áthalad, de nem áramlik simán. Maga a huzal blokkolja az út egy részét, és a szövött szerkezet megbontja a határréteget.

A méhsejt öv egyetlen lapból van kilyukasztva, hatszögletű lyukakkal lépcsőzetesen elrendezve. Mivel a felület sík, a levegő közvetlenül áramlik át a nyílásokon, a szövött huzal által keltett örvények nélkül. Ez egyenletesebb hőátadást eredményez a szalag szélességében. Egy wisconsini pékség ezt alagút sütősoron tesztelte – ugyanaz a sütő, ugyanaz a hőmérséklet, de a dróthálós szalagról méhsejt szalagra váltás 12%-kal csökkentette a sütési időt. A sütemények egyenletesebben emelkedtek, mert a forró levegő egyenletesen haladt át az övön, nem turbulens zsebekben.

A hőátadás a szalag termikus tömegétől is függ. A szövött drótszíjakban több fém van négyzetméterenként az átfedő illesztések miatt. Ez a fém elnyeli a hőt a sütőből, és végigviszi a szalagon, forró pontokat hozva létre. A méhsejt alakú heveder egylapos felépítése kisebb fémtömeget és gyorsabb hőkiegyenlítést jelent. A termék nem sül egyenetlenül a szalagvezetés miatt.

A kompromisszum a súly és a költség. A méhsejt szalag nehezebb, mint egy hasonló területű drótszíj, és drágább a gyártása. De azoknál a folyamatoknál, ahol a légáramlás egyenletessége közvetlenül befolyásolja a termék minőségét – sütés, szárítás, fagyasztás –, a hőátadás javulása meghaladja az árat. Ha a termék a szalagon áthaladó levegőtől függ, figyeljen a geometriára, ne csak a nyitott százalékra.